címlap
kapcsolódó oldalak impresszum

 

RÉGI KIADÁSOK

A kötet pdf formátumban letölthető (9,4MB)

RMK III 177 (= App. H. 1613) (teljes)

Ioannis Pannonii Episcopi quinque Ecclesiarum Poetae et Oratoris clarissimi Panegyricus: in laudem Baptistae Guarini Veronensis Praeceptoris sui conditus.

Viennae Austriae in aedibus Hieronymi Viatoris at Ioannis Singrenii, 1512.

A kötet érdekessége, hogy Paulus Crosnensis Ruthenus neolatin költő ajánlja a vele személyes ismeretségben álló Perényi Gábor királyi főkamarásnak.

Az 1512-es bécsi kiadás csupán a Guarino-panegyricust tartalmazza. Janus Pannonius ezzel a dicsénekkel állít örök emléket veronai tanítómesterének, aki bevezette őt a studia humanitatis világába, és aki felfedezte a benne rejlő költői tehetséget.

A kötet címlapja és az ajánlás után a kötethez mintegy mellékletként odaillesztett De Arbore nimium foecunda című költeményt olvashatjuk, amelyet előszeretettel és sokáig értelmeztek a Mátyás elleni elégedetlenség panaszaként.

>>a kötet megtekintése pdf formátumban<<

ugrás az oldal tetejére

A kötet néhány oldala pdf formátumban letölthető (3,3MB)

RMK III 585 (= App. H. 432) (részlet)

Iani Pannonii Episcopi Quinque-eccles: Illius Antiquis vatibus comparandi recentioribus certe anteponendi, quae uspiam reperiri adhuc potuerunt, omnia. Opera Ioannis Sambuci, Viennae, Austriae, ex officina Caspari Stainhoferi, 1569.

A kötetet Zsámboky János ajánlja Listhius János veszprémi püspöknek.

A kiadás érdekessége, hogy lényegében a 16. századi Janus-nyomtatványok szintézisének tekinthető: Zsámboky kritikai alapossággal tárta fel benne az összes számára elérhető, és addig megjelent Janus-költeményt.A szerző hibája, amely miatt az utókor igen éles bírálatban részesítette, hogy néhol meglehetősen felszínesen alkalmazza a filológia szabályait. Nem elég alapos, nem csupán a szöveg hagyományozódásának vizsgálatában, hanem egyes Janus-művek szerzőségének kérdésében sem. Zsámboky nagy érdeme viszont, hogy sikerült Janus fennmaradt munkáiból egy átfogó kötetet létrehoznia, és pozitívumként értékelhetjük még a nagy horderejű feltáró munkáját is, amelyet elődei közül senki sem tudott elvégezni.

A PDF-ben megjelenített oldalak:

  • A címlap és a dedicatio után a Narni Galeottóhoz írt elégiájának kezdetét láthatjuk (XII-XVII. fol.)
  • Az L. folio verzója azt az epigrammát tartalmazza, amelyben Janus meghívja magához Mátyás királyt.
  • Az LIII. folio rektóján a híres firenzei neoplatonista filozófusról, Marsilio Ficinóról olvashatunk egy rövid költeményt.
  • Az LVI. fol. verzóján találhatjuk Janusnak azt a költeményét, amelyet abból az alkalomból írt Mátyásnak, hogy Firenze városa ajándékként oroszlánokat, azaz királyi állatokat küldött a magyar uralkodónak.
  • Az utolsó epigramma, amely a kötet LXXVII. foliójának rektóján található, a magyar közönség számára talán a legismertebb Janus-vers a mandulafáról, itt természetesen az eredeti latin nyelvű változatban.

ugrás az oldal tetejére

JANUS PANNONIUS KÖLTEMÉNYEI
BATTISTA GUARINO LEVELEI

  • nagyobban
  • nagyobban
Észak-Itália, 15. század, pergamen, 79 levél,
181 × 126 mm 18–19. századi bőrkötés
Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 357.

Részlet a Csillag a holló árnyékában –
Vitéz János és a humanzimus kezdetei Magyarországon című kiállítás
(Országos Széchényi Könyvtár 2008. március 14. – június 15.) katalógusából.
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2008

A humanista kurzív könyvírással másolt kézirat válogatást kínál Janus Pannonius költeményeiből. Az összeállításban az első helyet Janus egyik legnépszerűbb műve, ferrarai mesteréhez, Guarino Veroneséhez (1374–1460) írt panegyricusa foglalja el (ff. 1r–28v). A vers első változatát Janus még Itáliában fogalmazta, később, 1468 körül már Magyarországon átdolgozta, s ezt a végleges verziót küldte el egykori mestere fiának, Battista Guarinónak (1434–1503) Ferrarába.
A panegyricust 14 elégia követi (ff. 28v–61v). Janusnak összesen 35 elégiája ismert, melyek részben Itáliában, részben Magyarországon születtek. Ennek a kódexnek az elégiacsokra azért is különleges, mert csaknem teljesen megegyezik a Bécsben őrzött, mindmáig legteljesebb Janus-kézirat (ÖNB, Cod. 3274) elégia-összeállításával. Ez utóbbi kódexet Peter Lambeck, császári könyvtáros 1666-ban mentette ki a budai palotában heverő könyvek közül, s vitte magával Bécsbe. 100 évvel később Teleki Sámuel és Kovásznay Sándor a bécsi kódex szövegéből készítette Janus-kiadását.
Elképzelhető, hogy az elégiáknak ez, a budapesi kéziratban is megjelenő összeállítása magának Janus Pannoniusnak köszönhető. Ismeretes ugyanis, hogy amikor Marsilio Ficino megajándékozta Janust Platón Symposionjához írott Kommentárjaival, a költő saját verseit küldte viszonzásul, s a ma Firenzében őrzött Janus-kéziratok, amelyek feltehetőleg a Ficinónak küldött verzióra vezethetők vissza, a bécsi és a budapesti kódexben is megfigyelhető elégia-összeállítást tartalmazzák.
A Janus-költeményeket az ifjúkori barát, később neves humanista, Battista Guarino levelei követik (ff. 61v–77r), közülük az első magához Janushoz szól. Battista Guarino és Janus Pannonius barátsága egyetemi éveik alatt köttetett Ferrarában, majd azt követően, hogy Janus 1465-ben Mátyás követeként ismét Itáliában járt, újraéledt, s egészen Janus haláláig tartott. Levelezésük, s könyvküldeményeik tanúskodnak a köztük lévő élő kapcsolatról. Elképzelhető, hogy a budapesti kódexet maga Battista Guarino másolta.
A kódex díszes címlapja (f. 1r) korabeli észak-itáliai, feltehetőleg ferrarari munka. Emblémába foglalt pillangó, lapuló nyúl, pihenő őz teszi változatossá a keretdíszt. Címerét kivakarták.
A kódex 1892-ben, gróf Apponyi Lajos ajándékaként került a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába.

Irodalom: ÁBEL Jenő: Analecta ad historiam renascentium in Hungaria litterarum spectantia. Budapestini - Lipsiae 1880, 203–211, 212–215; ÁBEL Jenő: Guarino Veronensis. Egyetemi Philológiai Közlöny IV (1880), 632–635; HOFFMANN Edith: A Széchényi-Könyvtár illuminált kéziratai. Budapest, 1928, 10; Emma BARTONIEK: Codices manu scripti Latini, vol I. Codices Latini medii aevi. Budapestini 1940, Nr. 357; KARDOS Tibor: Janus Pannonius reneszánszkori értékelése és költői metódusa. Melléklet Janus Pannonius költeményei 1569. bécsi kiadásának facsimile kiadásához. Budapest 1972, 5., 11. j.; CSAPODI Csaba: A Janus Pannonius-szöveghagyomány. Budapest 1981, 9., 23. (Humanizmus és reformáció 10.); Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. Budapest 1985. november 12.-1986. február 28., Budapest, 1986, Nr. 122. (PAJORIN Klára).

Zsupán Edina
OSZK - Kézirattár

ugrás az oldal tetejére

 
A Balassi Bálint Intézet honlapja Az Országos Széchényi Könyvtár honlapja Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja